Már nincsenek hősök

                         
       

Vándor ki éjjel létezel ,szégyened ki messze viszi
Látod könnyeit mi Lelkét gyötri
Ki nézi nem látja , ki látja nem érzi
Kezét szorítja, s szemét nézi

Öleld át a pusztulást, s lépj az életbe
Lásd a sötétben hogy ne vakulj bele a fénybe
Mert csak neked lehet szavad magad ellen
Senki nem tudja mi van benned mélyen

Értsd meg magad hogy másokat érthess
Add meg magad hogy másokat védhess
Szeresd Kit neked adott a sors
Neki szívébe soha ne gyalogolj

Túl gyarló már az ember s látni fogja kárát
Megfullad ahogy üldözi hatalmát
 
Nagy "Dreak" András