Az enyém

                                


Kezem tördelem , miközben nézen az ég sötét bársonyát
Csillagok világítják meg sötét , az éj vándorát
Csak egy kóbor kutya nézi éjszakai sétám
Ásít egyet , s boklászik tovább mélán

Erőss dallam kúszik fülembe , lépteim felgyorsúlnak
Hangok, s szavak mik az agyamba bújnak
Durvák , s szépek, imák ,s átkok
Dallamok mikkel színeket látok

Bolyongok , nyakamban a város
Nagyon mocskos ,kicsit sáros
De az enyém ismerem minden sarkát
Mindig előttem ,s tartja a markát

Nagy "Dreak" András

A Liget

             
                                                   


Árnyas liget ölel körbe
Lelkem zárta mély gödörbe
Senki képe tart markában
Régi árnyék a most álmában

S míg a liget kies tábor
Közepén egy tündér táncol
Szőke haja körbe röppen
Szeméből könny földre csöppen

Siratja a múlt képeit
Féli a jelen rémeit
S lábain a harmat csillan
Énekétől szívem dobban

Csendesen sír tánca közben
Kezeit kitárva pörren
Gyászolja a fájó múltat
S éneke sírásba fullad

Térdre rogy mert gyengül lába
Tekintete vész messzi homályba
S megbékél azzal mi elveszett
Már a jövőben keresi az életet


Nagy "Dreak" András