Szirmok

Rózsaszirmok hullnak az ágyra
Kéjes pillanatokra várva
Hogy tovább hulljanak le földre
Utolsó pillantást vetve a két szeretőre

Illatukkal bódítva el az elmét
Felkorbácsolva az emberek lelkét
S látván, hogy dolguk elvégezték
Pihennek a padlón, mint gyönyörű lepkék

A vágyat mit hoztak elsodorja a nyitott ablak szele
Nem marad más csak a kéj szelleme
Mely eltűnt a mámor után
Csak léteznek, mint kő a porán

Nagy "Dreak" András

Szeretlek

Szemedben csillog a világ összes fénye
Érintésedtől ébred bennem élet
Mit egyszer elvesztettem Te adtad meg újra
Te vezeted lépteim, s indulok új útra

Vezess hát, légy gyertya láng az éjben
Ha zuhannék szárnyaim a légben
Ha rám borulnak fürtjeid
Szemeim csak arcod nézhetik

De nem számít, nincs is szebb
S szememből ujjadig gördül le egy könnycsepp
Mert te törlöd le bánatom
S míg Te álmodsz őrizz téged karom

Jöhet lángtenger, vagy pusztító áradás
Mi ketten vagyunk és senki más
S míg látom mosolyod, mi szebb a világnál
Szerelmem adom, mi többet ér minden imánál


Nagy "Dreak" András