Őrangyalom

      



Lángnyelvek érintik , s hevítik bőröm
Jeges szívem, Lelkem , tükröm
Nincs szenvedély , nincs már láz
Nincs hír mi megráz

Jégbe fagyva nézek a nyárra
Lépteim nyomán érint a tél halála
Megdermed a szív mely közelít felém
Hiába táplálod én megölöm a reményt

Zokog az Angyal ki reám vigyázott
S szór fejemre szent átkot
Kérlel forduljak vissza hozzá
Felé villan mosolyom mi rontást ont rá

Bár rá csak bajt hoztam létemmel
Átöleli jeges belsőm forró szívével
Legyél pajzs mely véd engem
S én pallos leszek kezedben

Nagy "Dreak" András 

Döntés

                         



Gyönyörű a lány s Te Kitártad a Lelked árnyait
Mindent megadtál hogy kielégítsd vágyait
De a pénz nagy úr ki mindig elkerül
S elméd mély sötétbe borul

Bosszúangyal belsőd tükre
Ki jó volt pusztuljon örökre
Várod a percet mikor a legtöbb kárt okozod
Megtalálod s kinyújtod karmod

Meglátod egy bárban ülve könnyekkel küszködve
Ott ül az asztalnál összetörve
Meglátva új tűz lobban szemedben
Ott a Lelke a kezedben

Odalépsz hozzá s látja rajtad
Az utolsó ütés most már nálad
Elindulsz a pulthoz s rendelsz egy italt
S vissza reméled addig a lány még kitart

Visszalépsz hozzá s koppan a pohár
Mosoly az arcán látszik hogy rád vár
Kavarog benned a tűz és jég
Mi lesz , mit vár még

Kimond egy mondatot s kerekedik szemed
"Mindig csak téged szerettelek"
Koppan a pohár , s várj a választ
Felállsz s lépsz el tőle hármat

Könny tenger a gyönyörű szemében
Ki mondod a választ "Én már nem"
Összeszorult szívvel sétálsz ki az ajtón
Keserves zokogása mi a szívedbe markol

Nagy "Dreak" András

Bocsáss meg Uram

          


Nehéz vért borítja a törékeny test minden gyengéjét
Egy pallos mely hirdeti Isten igéjét
Ártatlan holtak kik nem értik a háború miértjét

Gyilkolj hát a hitedért , mert az mondja neked egy pap
Isten mikor közbe lépsz mikor jön el az a nap
Mikor sújt le a bűnösre szent harag

Ártatlan asszonyok kik máglyán égtek könnyel szemükben
Boszorkányok , de rózsafüzér kezükben
S sikítás morajlik tehetetlen lelkükben

Mit tett érted az egyház , ember nézz magadba
Csak Lelked borította haragba
Azért mert valaki külömbb öld meg, s lökd tömegsírba

Nem az Istent tagadom , de az egyházat
S eretnek aki ellenük dühödten fellázad
S amivel vissza vetették az embert az több század

Elfordult tőlünk a mi Urunk ezért a sok kín ,s halál
Nincs kegyelem nem más mint Pokol vár
Ne prédikáljon nekem olyan kinek esze csak az aranyon jár

Nem ismerik azt a szót tisztesség
Kik az ember fiát a mélységbe vetették
Ha megbocsátasz Urunk akkor lesz örök Szentség

Nagy "Dreak" András

Üzenet

                    



Könnytől csillogó tükör szemedbe nézve
Szorítasz engem kezem  kezedbe
Csak egy mosolyt adhatok , de most mennem kell
Csókolj meg még egyszer s engedj el

Ismeretlenek körüttünk, de csak Te vagy ott
Mikor a pillantásom megfagyott
Téged látlak az utolsó percben
Mint Angyal szeretve lebegsz felettem

Te ki gyilkosom vagy , te édes látomás
Kezedben szívem , s porhüvely vagyok semmi más
Pokolból jövök majd érted Angyalom
S tudatom veled mi a fájdalom

Hosszú karmaimmal érintem majd tested
Vörös szemeimmel nézem a lelked
Tüskés testemhez szorítom tested
Egy érintéssel szakítom ki lelked

S velem találod majd meg otthonod
Ezt mondja neked szerető Démonod

Nagy "Dreak" András