2012. április 29., vasárnap

Őrangyalom

      



Lángnyelvek érintik , s hevítik bőröm
Jeges szívem, Lelkem , tükröm
Nincs szenvedély , nincs már láz
Nincs hír mi megráz

Jégbe fagyva nézek a nyárra
Lépteim nyomán érint a tél halála
Megdermed a szív mely közelít felém
Hiába táplálod én megölöm a reményt

Zokog az Angyal ki reám vigyázott
S szór fejemre szent átkot
Kérlel forduljak vissza hozzá
Felé villan mosolyom mi rontást ont rá

Bár rá csak bajt hoztam létemmel
Átöleli jeges belsőm forró szívével
Legyél pajzs mely véd engem
S én pallos leszek kezedben

Nagy "Dreak" András 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése