Örökké

Éj sötétje ha el is választ minket
Gyertyák lángjai örökké értünk égnek
A végtelenig kéz a kézben
Csókban forrva fényben, s sötétben

De ha mégis elválaszt a pillanat
S csak a távolság mi megmarad
Rohanok hozzád, csak hogy szemedbe nézzek
Nem érdekelnek fikciók, sem tények

Nincs lény mi kettőnk közzé állna
Nincs tűzvihar minek erősebb a lángja
Elemészthet, s hamu legyen testem
Akkor is keresni fog, s védeni fog lelkem

Nem számít sem idő, sem tér
De hozzád kedvesed mindig visszatér
Nem tudok több okot, hogy Pokolra szálljon lelkem
Mint gyarló, de édes szerelmem

Nagy "Dreak" András