Gyötrő álmok

Gyötrő álmokat szaggat szét a reggel
De nem nyugszik a lélek ha nap felkel
Az elme hozta létre, s őrlődik benne
Bár rég a semmiben lenne a helye

Árulás, fájdalom, félelem, mi széttép
S nincs senki, ki ezt elűzné
Kitölti a napot, s minden más eltűnik
Mint láthatatlan korbács, s az érzés nem szűnik

Mond mit tegyek, hogy jobb legyen
Mi lehet mi felemel, s átrepít a hegyeken
Szárnyain rég leperzselték
Csontjaim porrá zúzták, szélbe hintették

Kardom rozsda ette, mélyre szúrva vár
Nincs erőm kihúzni, rég elszállt már
Pajzsom összetörve hever szerteszét
Nem védi gazdája testét, sem lelkét

S álmok serege töri meg az elmét
Bárki is gondolta ki, befejezi tervét
S fegyver nélkül nem harcolhatok
Míg felém robognak, csak bénán állhatok

S közelegnek felém, eltipornak
Vérszomjas mosollyal felém tartanak
Velem szemben csillognak kardok, s pajzsok
Elfáradtam, már nem is harcolok

Nagy "Dreak" András