2013. december 17., kedd
Mi megmaradt
Csak ülök Lelkem romjain mit hagytál nekem
S ujjaimról legördülő könnyeim lesem
Édes fájdalom mi tőled maradt
Szemeim lezárva nézem arcodat
Örök létet adnám egy csókodért
Hogy koporsómba utolsó szög te legyél
S ha a hálál jön értem karjaidból ragadjon e
Vágyam visszhangzik, s csak a csend felel
S ostoba ki mondja jobb a fájó szerelem
Mint ha soha nem lett volna benned érzelem
Mert nem fáj az mit soha nem éreztél
Mert nincs halál ha soha nem léteztél
Utolsó szavaid hasítanak szívembe
Én az egyik úton a másikin pedig te
Te ki szívemből téptél ki egy darabot
Legyen szép emlék megtarthatod
S létezem azzal mi megmaradt
Hisz éber pillanatok is szülnek álmokat
S bár elkerül a szép tiszta szerelem
Addig is míg megtalál ülök a zárt kapun mi őrzi szívem
Nagy "Dreak" András
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése