Éjszaka gyermeke

                


Éjfél volt mikor eljött e világra
Szeme először pillantot a jeges tájra
Nem szánt neki a sors nagy tetteket
Örülhetet hogy megszülethetett

Nem volt se jó, sem pedig gonosz
Nem kellet neki sem világ, sem üres doboz
Csak szeretetre vágyott, s ölelésre
Minden pillanat boldog volt mikor nézhetett anyja szemébe

Gyermek volt ő ki csak tanulta a világot
Nem értette még mit jelentenek az álmok
Haladt az idő s felnőtt a gyermek
Fekete ruhája fehér szívet rejtett

Segített hol tudot, csak néhány jó szót várt érte
Elég volt neki az érzés a lelki béke
De hiába segített elfordultak tőle
Magányosan járt lehajtott fejjel a sötétbe

Úgy érezte csak az éjj érti meg, s nem bántja
A világ összes bűne nem az ő hibája
Nem volt neki senki ki haza várja
Lehet hogy ezen az éjjen is az utcákat járja


Nagy "Dreak" András