Elválás

                  
                           


Láttam az éjt , mikor cserben hagytak
Éreztem a lángokat , amik bőrömbe martak
De nem fájt úgy , mint szavaid súlya
Tűnj el örökre ,s ne nézz vissza

Fájdalomban keresem a megnyugvás vizét
Még érzem nyelvemen vérem fémes ízét
Belefáradva tegnapba , s mába
Ülök hangoktól fojtva a csendes szobába

Emlékek ébrednek sötét hajnalon
Mosoly , s fájdalom hullámzik arcomon
Terhelt szívemben csak egy van , fájdalom
Gúnyos grimasz csak mi volt az arcodon

S ha voltam valaha is kedves neked
Simítsd meg arcom , s érintsd meg lelkemet
Nézz a szemembe , csókold meg ajkaim
Érezd testeden ölelő karjaim

Csak ennyit kérek tőled ,csak egyszer
S elköszönök tőled könnyes szemekkel

Nagy "Dreak" András