2011. december 22., csütörtök
Összetörve
Félelmetes érzés, fájdalmas látomás
Nem maradt csak az illatod , nem maradt semmi más
Összetörve , könnyeimben úszó lélekhajóm a fájdalom tengerén
Belül szorít , de nem maradt már remény
Nem fogsz sírni látni , nem látod fájdalmam
Nem fogom engedni , hogy lásd mi bennem van
Mert sötét űrbe zuhannál , s ezt nem akarom
Mert szívemben élsz , s hogy neked fájjon azt nem hagyom
Már nem merek álmodni, nem bírom ébren
Egy mondatod tőre van egy szerető szívben
Sok rossz dolog forog elmémben
Talán véget kellene vetnem , nem kéne így élnem
Csak egy dolog tart vissza az édes haláltól
Csak egy dolog mi meggátol
Nem akarom azt hogy könny szökjön szemedbe
Bár nem tudom hiány érzeted lenne e ha Lelkem a földről elszökne
Talán gyászolnál egy hétig s felednéd nevem
Talán csak egy gondolat lennék egy sötét éjjelen
Nincs kihez szóljak akinek szívemet kiönteném
Csak Te lennél kinek mondanám , hogy szeretetre nincs remény
Te lennél kire életem bíznám , s sorsomat tenném
Te lennél ki mellet fejem álomra hajtanám
Tudom hogy mindig csak téged kereslek
Csak egyetlen szót mondok azt , hogy Szeretlek
Nagy "Dreak" András
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése