2011. november 18., péntek
A köd
Hűs éjjelen ölel magához szürke Angyalként
Súg fülembe fájdalmas dalként
Hívó szava, csendes érintése
Csókja arcomon a vigasz jelenése
Sír a Menny , jajdul a Pokol
Angyal s Démon bennem tombol
Én Angyalom segíts meg gyógyítsd mi belőlem kiszakadt
S én Démonom ha adsz erőt én tovább folytatom
Egy alak a ködben ki felém lép s tükör szemembe pillant
Megvetés pillái közt megrokkant
Örök csendben létezve nézem hangok armadát
Magánytól roskadva várom a megtisztulást
Mert mit ér hattyú ki nem talál társat
Mi ér egy ember aki életében csak keresi a vágyat
S csak így a végén csak egyet kérhetek
Mondjátok el , hogy Ő így létezett
Nagy "Dreak" András
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése