Álom

                     


Éjben kúszik a vágynak Démona
Semmibe hulló álmok sötét alkonya
Könnyek úsznak szemembe ébredés szorítja mellkasom
Nem volt más csak gyönyörű ,s fájdalmas álom

Keresem a percet mit álomban élve török fel az égbe
Semmiből tör elő az ébredés gúnyos Démona s így lesz vége
Lángpallossal pusztítja lelkem düledező tornyait
S minden reggel Lelkem fájón Pokolba küldi

A létezés már ártalom s fájdalám
Kétségek közt ülök könnytől nedves ágyamon
Nem maradt semmi csak az őrjítő fájdalom
Csak szívem mélyén sikoltó Démonom


         Nagy András "Dreak"