Templomodba mezítelen lépek
Csókolnak, s ölelnek a fények
Mit az Úr adott neked velem osztod meg
Testedbe hatolva feléled a lélek
Nem kell fény az éjszaka közepén
Csak te, és én a vágynak rejtekén
Egymásba forrva nézünk egymás szemébe
S ölelésed röpít majd fel az égbe
Mert Te ki mellet élvezem e percet
Te ki átadtad nekem a tested
Örökké tart majd e pillanat remélem
Mikor szemedbe nézve a lelkedet elérem
Nagy "Dreak" András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése