Egyedül

                          


Mikor senkinek sem kell , hogy létezz
Mikor könny szökik szemedbe , de senki nem kérdez
Mikor egy barát kellene , de csak átvertek téged
Akkor érzed majd ,hogy a magány éget

Ha csak a bosszú jár fejedben , és pusztuljon a világ
Nem feltétlenül Te vagy a hibás
Mikor a szemedbe nevetnek kérdezd meg magadtól
Van e még valaki aki érted még harcol

Kétszínű emberek vesznek körül téged
Éjszaka sírsz bele a sötétbe
Elmédben a Halál gyakran látott vendég
Mely Lelkedben helyet kér 

Nem vágysz másra , és már más nem is kell
Akit nem nem szeretsz nem is hagyhat el
Mivel már megszoktad keresed a magányt
Felteszed magadnak az örök talányt

Miért Te vagy az aki mindig egyedül létezik
De kérdésre válasz soha nem érkezik


Nagy "Dreak" András